Újabb leleteket hoztak felszínre az antiküthérai hajóroncsból
Ókori evőeszközök, horgonyok és egy óriási bronzlándzsa is előkerült a 2000 éves antiküthérai hajóroncsot célzó legutóbbi görög-amerikai expedíción.
A kincsekkel elsüllyedt hajót több mint egy évszázada fedezték fel. Most újra búvárrégészek látogatták meg, és felfedezték, hogy jóval nagyobb területet foglal el a vártnál.
„A bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy ez a legnagyobb, valaha felfedezett ókori hajóroncs” – mondja Brendan Foley, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet búvárrégésze. "Az ókor Titanicja" - érzékeltette.
Az utóbbi néhány hétben ő és csapata korszerű felszereléssel – még egy félig robotikus Exosuitot is teszteltek, amely lehetővé teszi az akár ötvenórás lenn tartózkodást is - merült le feltérképezni a híres antiküthérai roncsot.
A luxuscikkekkel megpakolt hajó valószínűleg a Kr. e. 70-60 közötti időszakban süllyedt el, amikor Anatóliából - vagy akkoriban Kis-Ázsiából – tartott Rómába. Szivacshalászok találták meg 1900-ban Antiküthéra-sziget partjainál. Az első felhozott tárgyak szenzációsnak bizonyultak: hősök és lovak bronz- és márványszobrai, ékszerek, bútorok, üvegedények, és az antiküthérai szerkezet, egy komplex csillagászati számológép. Ám akkoriban az 55 méteres mélységben nyugvó roncs feltérképezése veszélyes volt, egy búvár meghalt a keszonbetegség miatt, ketten lebénultak.
Jacques Cousteau évtizedekkel később ellátogatott a roncshoz, és még izgalmasabb leleteket hozott fel. Annak feltárására, milyen tárgyak rejtőzhetnek még a hullámsírban, Foley és a görög kulturális minisztérium szakemberei új missziót indítottak, az első merülésekre szeptember 15. és október 7. között került sor.
Az új, nagy felbontású, háromdimenziós térképek – amelyeket autonóm, kamerákkal felszerelt víz alatti járművel készítettek – azt sugallják, hogy a roncs 300 méteres területet borít be a fenéken, a hajó pedig legalább 50 méteres volt.
A búvárok újralélegzős technikával éltek, ami lehetővé tette, hogy három órán át lenn maradjanak, és tárgyi leleteket mentsenek. Számos ólomhorgonyt és bronz kötélfeszítő gyűrűt (melyhez még némi fadarab tapadt) találtak, amelyeket biztató jelnek tartanak, arra utalva, hogy a hajó nagy része megőrződött a homok alatt.
Egy érintetlen asztali kancsó, egy díszes ágyláb és egy kétméteres bronzlándzsa szintén az üledékek alól került elő. A lándzsa valószínűleg egy harcost vagy Athéné istennőt ábrázoló szobor részét képezhette, de az is elképzelhető, hogy egy nagyobb, harcost és harci szekeret magába foglaló szoborcsoporthoz tartozott – mondja Foley. A szivacshalászok ugyanis négy óriási márványlovat találtak a roncsnál egy évszázaddal ezelőtt.
A csapat azt tervezi, hogy jövőre további ásatások céljából visszatér. Úgy hiszik, még több kincs vár felfedezésre.
Elképzelhetőnek tartják, hogy a hajó talán egy, a menyegzőjére tartó nőt és hozományát szállította.
Mit tudunk a rejtélyes antiküthérai szerkezetről?
Az antiküthérai gépezetet egyesek az első analóg számítógépnek is nevezik. Az antik kalkulátor 33 cm magas, 17 cm széles, 9 cm mély, és fatokban volt elhelyezve, és a furcsa masinát i.e. 140 és 100 között építhették.
A gépezet ötlete egy akkor megjelent cikk szerint a szicíliai Szürakuszaiban született meg, és a gépezet szellemi atyja talán Arkhimédész lehetett. Az i.e. 212-ben meghalt polihisztor ugyanis - más ókori kommentárok szerint - feltalált egy olyan eszközt, amely a Hold és az ismert bolygók mozgásán alapulva segítette az asztronómiai számításokat. Mindezt a csillagászati eszközökről írt, azóta elveszettnek számító kéziratában örökítette meg.
A cardiffi Antiküthérai Gépezetet Kutató Projekt vezetője, Tony Freeth matematikus és filmrendező szerint meglepetésszerűen derült ki, hogy a szerkezet hátlapján látható ábrák egy ókori naptár 12 hónapját, és más időszámítási egységek korinthoszi eredetű nevét tartalmazza, amelyek egy Arkhimédészig visszanyúló örökségre utalnak. A kutatók szerint a nevek azért is okoztak meglepetést, mert a metonikus időszámítás egységeinek a nevét eddig nem ismerték, ráadásul a hasonló naptári rendszerek megléte egyértelműen babiloni hatást mutatnak.
Freeth szerint metonikus naptár a napév és a holdhónapok összeegyeztetésére készült: a 12 lunáris hónap ugyanis általában 11 nappal rövidebb a napévnél, ám 235 lunáris hónap pontosan beleillik 19 évbe. A kutató szerint egy hasonló gépezet megalkotására azért kerülhetett sor, hogy az megkönnyítse a szinkronizálást a két rendszer között. (A metonikus naptár egyébként ma is a zsidó naptár alapja, de ugyancsak ennek alapján számolják ki, hogy mikor legyen Húsvét ünnepe.)
A feliratokból az is kiderült, hogy a gépezettel az ókori olümpiai játékok idejét is ki tudták számolni: ott megtalálták az Olimpia, valamint a Nemea-szót, az utóbbi egy másik pánhellén sporteseményre, a minden második évben Zeusz tiszteletére az argoliszi Nemeában megrendezett játékokra utal. Az ókori olimpiai játékok, amelyekkel kezdetét vette az olimpiádnak nevezett négyéves ciklus, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor kezdődtek. Az olimpia kitűzése így csillagászati ismereteket követelt.
A legújabb kutatások szerint azonban a különleges gépezettel nem csak ezeket a játékokat, hanem egy méreteiben és jelentőségében jóval kisebb ünnepségsorozat, a Dódónében (Dodonában) megrendezett, Naa-jatékok idejét is ki tudták kalkulálni. Ez pedig Alexander Jones, a korszak kutatója szerint akár azt is jelentheti, hogy a masinát ott készíthették, és talán a korábban gondoltnál jóval régebbi is lehet. Jones szerint a szerkezetet az i.e. 2. század elején alkothatták meg - nem sokkal később ugyanis a rómaiak meghódították a területet, így akkor már nem volt szükség a korábbi görög naptárak használatára.
Híradó / Múlt Kor