Ha van valami, amit a Mars Curiosity küldetéséről eddig elmondhatunk az, hogy cseppet sem volt unalmas. Az állítólagos marsi mókusoktól és építményektől kezdve egészen a felszínen látható villanásokig, szinte folyamatosan érdekes dolgok kerültek a kamerái elé, olykor szórakoztatva is bennünket. De most itt van ez a furcsa, gömbszerű tárgy, ami valóban szokatlan.

Bár a hatkerekes marsjáró több ezer fényképet készített a marsi kőzetekről a marsi táj gazdag sokféleségét megörökítve, és sok szép példát láthattunk a bolygó geológiáját bemutatva, ez mégis elég furcsa.

A képet 2014 szeptember 11-én töltötték fel a Mars Science Laboratory weboldalára a Sol 746 fotótárba. Miközben a környező tájat fotózta, a Curiosity egy meglehetősen nem marszerű formát rögzített egy szikla tetején.

- http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/raw/?rawid=0746ML0032080400205823E01_DXXX&s=746

Egy szinte tökéletes gömb kinézetű tárgy ül büszkén a sziklás felületen. Kicsit poros, de alatta úgy tűnik, hogy sötétebb, mint a környező sziklák.

Első pillantásra úgy néz ki, mint egy régi ágyúgolyó, vagy esetleg egy piszkos golflabda. De tudva, hogy a Marson valószínűleg nem voltak 16. századi csatahajók és modern golfautók sem, valószínű, hogy más lehet a válasz. Persze lehet, hogy nem ember (vagy idegen) készítette dolog, annak ellenére, hogy elsőre ez jut az eszünkbe. A legvalószínűbb, hogy ez egy gömbölyű marsi kődarab.

Az MSL tudósai szerint a gömb nem olyan nagy, mint amilyennek látszik, mindössze körülbelül egy centiméteres lehet. Magyarázatuk szerint valószínűleg az ismert "megkeményedés" során jöhetett létre. Korábban is találtak ilyen megkeményedésre példát a Mars felszínén, például apró hematit megkeményedéseket, vagy "áfonyákat", melyeket a Opportunity marsjáró figyelt meg 2004-ben, és az üledékes kőzet képződésekor jöhetett létre, amikor a Marson bőséges víz volt jelen sok millió évvel ezelőtt.

Mostanra jól tudjuk, hogy a Mars régebben sokkal nedvesebb volt, mint most. A Curiosity nem sokkal azután, hogy leszállt a bolygóra, egy ősi tómedret fedezett fel, közvetlenül 2012-es landolását követően a Gale-kráterben. (1) Ezt az ősi tómedret az üledékes kőzetekre jellemző nyilvánvaló rétegezettség jellemzi. A Földön üledékes kőzet a folyékony víz és a szállított és lerakott anyagok kölcsönhatásából képződik, és ugyanez a folyamat történt a Marson is.

Az újonnan keletkező üledékes kőzetekben elkerülhetetlenül képződnek pórusok, és az ásványi anyagok beszivárognak ezekbe a pórusokba, fokozatosan felépítve egy eróziónak ellenálló tömeget. Idővel, ahogy a lágy üledékes kőzet elerodálódik, a megkeményedés visszamarad. És ez a kis gömb ennek lehet az egyik példája, a gömb a mögöttes üledékes kőzetből bukkant elő, amely körülötte erodálódott, vagy máshonnan gurult oda az idő során.

Most, hogy a Curiosity elérte az Aeolis Mons lábát, az 5,5 kilométer magas hegyét, amely a Gale-kráter központjában található, a tudósok izgatottan várják, hogy a marsjáró a következő fordulóban fúrási műveleteket kezdjen a réteges sziklában. A porított kőzetmintákat elemezni fogják, és talán lesz valamiféle elképzelésünk arról, hogyan lehetett lakott a vörös bolygó a történelme során, és hogy miképpen támogatta a mikrobális életet.



A hosszú, két éves utazás a leszállóhelytől egészen az Aeolis Mons-ig mindazonáltal nem volt problémamentes. Az előre nem látható mértékű kopás a sziklás Mars felszínen károkat okozott a Curiosity kerekeiben, horpadásokat, lyukakat és repedéseket okozva a vékony alumíniumban. Ez arra késztette a marsjáró irányítóit, hogy hátrafelé vezessék a szerkezetet, hogy korlátozzák a további károkat, és segítséget kaptak a NASA’s Mars Reconnaissance Orbiter-től, mely képeket küldött a környező tájról, hogy megtalálják a legsimább útvonalat.

De egyelőre jól alakul a küldetés, a Curiosity elérte a hegy lábát, hogy folytassa a Mars lakható történelmének tudományos vizsgálatát. Így továbbra is számíthatunk érdekes példákra a különféle sziklák felfedezése során.

(1) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Gale-kráter