2,8 milliárd éves gömböket találtak Dél-Afrikában - Hogyan készülhettek?

Dél-afrikai bányákban talált gömbök tartják izgalomban a kutatókat már évtizedek óta, akik komolyan kíváncsiak azok eredetére.

Michael Cremo, és más őskori kultúrát kutató szakértő szerint ezek a gömbök bizonyítékul szolgálnak arra, hogy értelmes élet létezett a Földön sokkal korábban, mint ahogy azt a hagyományos történelemszemlélet tanítja.

Cremo az egész világot beutazta, hogy információkat gyűjtsön ezekről a cseppet sem képbe illő leletekről, és megállapításait a "Tiltott régészet: Az emberi faj rejtélyes eredete" című népszerű könyvében írta le.

1984-ben, miközben a gömböket vizsgálta, felvette a kapcsolatot Roelf Marx-al, a dél-afrikai, Klerksdorp-i Múzeum (1) kurátorával, ahol néhányat ezen gömbök közül tartottak. Marx a gömböket 2,8 milliárd évesnek írta le, amiknek egy nagyon kemény felülete van, és rostos a belső szerkezetük. Ő is elég furcsának és rejtélyesnek találta a gömböket.

Cremo szerint Marx azt írta, hogy "Nincs semmilyen tudományos publikáció a gömbökről, de a tények a következők: pirofillitben (2) találták őket egy Nyugat-Transvaal-i, Ottosdal kisváros közeli bányában. Ez a pirofillit egy elég puha másodlagos ásvány, a Mohs skála szerint 3-as keménységű (ásványok keménységének 1-től 10-ig terjedő skálája)(3), és üledékképződés következtében jött létre mintegy 2,8 milliárd évvel ezelőtt."

"Másrészt a gömbök, melyek rostos szerkezetűek belül egy nagyon kemény külső héjjal rendelkeznek, melyet nem lehet megkarcolni, még acéllal sem. A Mohs keménységi skála névadója Friedrich Mohs, aki tíz ásványt választott ki viszonyítási pontként a keménység megállapítására, ahol a talkum a legpuhább, és a gyémánt a legkeményebb."

Az acél 6,5 és 7,5 keménységű a Mohs-skálán, ezért a gömbök ennél keményebbek Marx szerint.
Michael A. Cremo előadása magyar fordítással


Vajon természetesen alakultak ki?

Egyesek szerint a gömbök természetes folyamat eredményeként tömörültek össze. A konkréció (latin szó, magyarul „összenövés”) az ásványtanban valamely ásványi anyagnak egy ugyanolyan összetételű vagy más anyagú kőzetben való sajátságos összetömörülése. (4)

Néhány, az úgynevezett Klersdorp gömbök közül ellipszis alakú, egy durva bordával a középpont körül. De néhány alakja és aránya annyira szimmetrikus, és a barázdák körben rajtuk annyira egyenesek, és emellett úgy tűnik, mintha kézzel faragták volna, hogy valószínűtlennek tűnik, hogy természetes módon alakultak volna ki, mondják azon elmélet hívei, akik szerint a gömböket intelligens lények készítették.

2002-ben John Hund, a Klerksdorp Múzeumból egy levélben azt állította, hogy az egyik gömböt a Kaliforniai Űrintézetben tesztelték, és a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az egyensúlya annyira jó, hogy meghaladja a mérési technológiájuk határértékét. Erről egy tanulmányt készített Paul V Heinrich geológus. (5) "Egy ezred hüvelyken belül volt az abszolút tökéletességtől."

Heinrich az általa tanulmányozott dél-afrikai gömböket nem találta tökéletesen kiegyensúlyozottnak és hibátlan alakúnak.

A Utahban talált Moqui golyók

Utah-ban hasonló gömböket találtak. Ezek mintegy 2 millió évesek, és Moqui márványként, vagy Moqiu golyó néven ismertek. A legenda úgy tartja, hogy a Hopi indiánok ősei játszottak a golyókkal, és mintegy üzenetként hagyták a rokonaiknak, hogy boldogok, és jól vannak.

A Moqui golyók homokból álló belső résszel, és kerek, külső vas-oxid réteggel rendelkeznek. Heinrich tesztelte az egyik Klerksdorp gömböt, ami azt mutatta, hogy az hematitból készült, ami a vas-oxid ásványi formája. Egy másik Klerksdorp gömbnél úgy találta, hogy az wollastonitból áll hematittel és goethittel együtt, ami egy vashidroxid ásvány. (6)(7)(8)

Különböző elméletek mutatják be, hogy pontosan hogyan jöttek létre ezek a gömbök, melyek azt mondják, hogy ezek természetes jelenségek. Dr. Karrie Weber a Nebraska-Lincoln Egyetemen a mikrobákat kutatja, aki azt állítja, hogy a gömbök kialakulása a mikrobák életfolyamatainak mellékterméke.

Dave Crosby geológus, aki Utahban végzett kutatásokat, ahol a Moqui golyók találhatók, eredetileg azt feltételezte, hogy egy meteor becsapódás szórt szét olvadt gömböket, melyek homokmagok köré sűrűsödtek. Alaposabban szemügyre véve nem talált bizonyítékot meteor becsapódásra. Ezután kidolgozott egy elméletet, melyben az esővíz feloldja a vasat és a különböző ásványi anyagokat, amelyek lejutnak a felszín alatti vizekbe. Ahogy átfolyik a talajvizen, az ionok a homokszemcsék köré rakódtak, kialakítva ezzel a gömböket.

Cremo, és mások, akik ezeket a leleteket fejlett történelem előtti civilizációk bizonyítékának tartják, azt mondják, hogy a hagyományos tudósoknak több merészségre van szükségük, hogy hajlandóak legyenek elismerni a tényeket, melyek ellentmondanak az uralkodó tudományos nézeteknek.

(1) - http://www.sa-venues.com/things-to-do/northwest/visit-the-klerksdorp-museum
(2) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Szilikátásványok#Fillo-_vagy_r.C3.A9tegszilik.C3.A1tok
(3) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Mohs-féle_keménységi_skála
(4) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Konkréció
(5) - http://ncse.com/rncse/28/1/mysterious-spheres-ottosdal-south-africa
(6) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Hematit
(7) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wollastonit
(8) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Goethit

Epoch Times

Könyvajánló

Az emberi faj rejtélyes eredete
Michael A. Cremo - Richard L. Thompson

http://konyvnezo.blogspot.hu/2014/10/az-emberi-faj-rejtelyes-eredete-michael.html

A szerzők vaisnava lelkészek, a Krisna-tudatú hívők nemzetközi szervezetének (ISKCON) teológusai. Könyvükben részletesen elemzik az evolúciós elméleteket, illetve azok fogyatékosságait. Sajátos keverék ez a könyv. Egyrészt nagyon precízen – mondhatni szőrszálhasogatóan – elemzik az antropológia szempontjából sorsdöntőnek mondott fosszilis maradványok megtalálásának történetét, körülményeit, másrészt – minőségi ugrást téve – úgy tesznek, mintha mindezt a hagyomány szemszögéből vizsgálnák. Az egyik pillanatban bebizonyítják, hogy az emberi faj több milliárd éves, majd a Védákra hivatkozva kijelentik, hogy a Világ káprázat, Illúzió (Máyá). Gyakorlatilag ugyanazt a hibát követik el, mint a rögeszméjüknek elkötelezett tudósok általában: nem a tények köré építik az ideológiát, hanem saját teista filozófiájuk köré igazgatják a gondosan megrostált „tényeket”. Egy válasszal maradnak adósak: Ha az általunk tapasztalt Univerzum valóban csak illúzió, akkor miért olyan fontos azt bizonygatni, hogy nemcsak úgy lett, hanem teremtették?! Az örökkévalóság látásmódjából, az Univerzum egy szemvillanás:

„Nem volt idő, mikor Én ne léteztem volna, vagy Te és e királyok is. Mindannyian létezni fogunk, hisz létünk örök!” (Bhagavad Gíta 2. 12.)